2012. június 30., szombat

Update - kiskert&leander

 Ma reggeli friss állapotok az utcai kiskertben.
De előtte egy előtte -


És akkor a friss állapot -






A fenti képen a háttérben megfigyelhető az a kis kíváncsi rigóhölgy, aki
a párjával a közelünkbe költözött, s úgy megszokta e közelséget, hogy 
gyakorlatilag 3-4 méterről engedi magát fotózni.
Igazi nő, ahogy pózol a kamerának...
És igazi kíváncsi. 


 És a Hajnalka, aki felkúszik, ölel, és kivirágzik. Ahogy egy igazi Hajnalkának kell.




A levendulák is kezdik magukat jól érezni. Ők jövőre várhatóan nagyobbak lesznek.


A Porcsin, a bársonyvirágok és a kakastaréjok is jól érzik magukat. 
A kakastaréjok olyannyira, hogy az égbe szöknek. Remélem azért virágozni is fognak!

És akkor a végére az e havi esedékes Leander update - 

Leander vs. Brúnó without nose






2012. június 8., péntek

Kiskert az utcán

 Néhány hete, az idei kerti munkálatok terveihez híven, kialakítottunk a bejárati lépcső mellett egy kis kertet az utcán. Nem titkolt cél, hogy a gyönyörű beton villanyoszlop kisebb hangsúlyt kapjon. 
Erről beszélek - 



Ugye milyen szép? Már korábban is említettem, hogy amikor anno e villanyoszlopokat elhelyezték, legalább annyira foglalkoztak a településképpel, mint akkor, amikor engedték beépülni a Balaton déli partját. Na, szóval azt a lépcső és az oszlop közötti helyet próbáljuk feldobni, hogy kissé más hangulatot kapjon.
A kis kert kialakításának metódusa gyakorlatilag ugyanaz, mint a mini sziklakert esetén. Először kiszedtem a földet és a füvek gyökereit kb 5-10cm mélységben, aztán kiástam a sziklák helyét. Ugyanis ide is tettem párat, nem sokat, mert nem azoknak kell hangsúlyosaknak lenni, hanem a növényzetnek. Amúgy is örök igazság, miszerint a kevesebb - több... Aztán a beszerzett növényeket (van, amit itthon vetettünk magról, és van, amit kertészetben vettünk) elültetgettem. Őszinte leszek, első látásra nem tűnt túl szépnek. Persze a  növények sem nőttek még meg, az egynyáriak sem, illetve úgy éreztem hiányzik még valami...
Az egyik meggyfa árnyékában nőddögélt két kis borbolya bokrocska. Ezekről tudni kell, utánanéztem, és kertészetben is utánaérdeklődtem, hogy szeretik a napot, akár a rózsák, s  ha jól érzik magukat akkor gyönyörű mélybordó színben pompállanak. Hát a mieink a félárnyékban inkább zöldes árnyalatúak voltak, és nem is úgy nőttek eddig, ahogy egy cserjének illik. Szépen körbeástam őket, és földlabdával együtt, hogy a lehető legkevésbé szenvedjék meg az átültetést, a kis kert fölé, mellé helyeztem át őket.  Két-három nap alatt bordóba öltöztek mindketten... Aztán a korábbi tervek szerint hajnalkákat ültettem az oszlop tövébe, ami majd szépen fölfut arra, és vörös és kék színbe fogja öltöztetni azt. 
A következő néhány hétben csak locsolgattam a növényeket, ha kellett, aztán, miután megerősödtek, tegnap elérkezett az utolsó mozzanat. A növények közé geotextiliát fektettem.


Majd nagyszemű kavicsot fektettem a lépcső mellé, illetve a fű és a kert mezsgyéjére. 

 

Aztán a megmaradt akciós mulccsal szépen elhintettem a szabadon maradt és geotextillel letakart felületeket.


És a végeredmény - 




Lassan megérkezik a kerítésünk anyaga is, amit sikerült az erdőn megszedni, így minimálisra tudjuk csökkenteni az cserére fordítandó anyagiakat. Akácból épül az utcafronti is, de a telek felől is tervezünk egy szép léckerítést. A tervek szerint a nyáron valamikor elkészülünk vele.